A könyvtár rövid története

Közkönyvtárát Esztergom Helischer József ( 1779-1844) városi tanácsnoknak köszönheti, aki az 1844. évi hagyatéki rendeletében 2538 kötetből, valamint több kéziratból, térképből és néhány ősnyomtatványból álló gyűjteményét a városra hagyta. Emellett 3000 váltó forintot is biztosított a könyvtár gyarapítására.
Az alapítványi könyvtár később Kiss Mihály városi jegyző és Lőrinczy Rezső városi hagyatékával gyarapodott.  Történtek vásárlások is.
Mindezeket a szabad királyi város képviselőtestületének 1905. augusztus 28. napján tartott közgyűlésén intézményesítették „könyvtáralap” címen, mely egy Városi Nyilvános Könyvtár céljaira szolgált.
Ezt államosította 1950-ben a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján az Országos Könyvtári Központ.
1951. május 1-jén, új szervezeti keretek között megnyílt a Városi Könyvtár a Magyar Király Szállodában.
A városi könyvtár állományának alapját nem a hagyatéki könyvtár adta, hanem az Országos Központi Könyvtár által, a főúri kastélyokból, az egyházi intézményekből, egyletekből, egyesületekből és más intézményekből összegyűjtött és az ellátó központok által „leosztott” könyvek.
Így a Városi Könyvtár állománya 1951-ben 1212 kötet volt, míg 1952-re már 4421, 1961-ben 15959.
1961-ben hozott határozatot a városi tanács egy új könyvtár megépítésére. Az akkor modernnek számító épület Tóth Dezső építész tervei alapján készült el a Prímás szigeten.
Az átadására 1967 november 7-én került sor.
Az 550 m2-es könyvtár 48000 kötet befogadására épült.
Az intézmény 1971. szeptember 26-án vette fel Babits Mihály nevét. Az állomány ekkor 36662 kötetből állt.
2005. január 1-től a könyvtár Helischer József Városi Könyvtár néven működik, állománya 90000 kötet.